Az árrésstop azonnali eltörlését sürgeti a kereskedelmi szövetség
Az OKSZ a kiskereskedelmi különadó kiszámítható kivezetését és a plázastop enyhítését is kéri; szerinte az ágazat forgalma lassan áll helyre.
▶ 30 MÁSODPERCBEN
- MI TÖRTÉNT
- Az új főtitkár, Balázs Ildikó vezette OKSZ az árrésstop azonnali eltörlését, a kiskereskedelmi különadó fokozatos kivezetését és a plázastop enyhítését sürgeti.
- MIÉRT FONTOS
- Az élelmiszerek és drogériai termékek árazását is érintő árrésstop a szövetség szerint torzítja az árképzést, és az ellátási lánc terheit kizárólag a kereskedőkre hárítja.
- MI JÖN MOST
- Az OKSZ rendszeres szakmai párbeszédet szeretne a kormánnyal, és kész tárgyalni a különadó kiszámítható kivezetésének ütemezéséről.
Az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árrésstop azonnali megszüntetését kéri az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A kereskedőket képviselő szervezet újonnan megválasztott főtitkára, Balázs Ildikó a kiskereskedelmi különadó kiszámítható kivezetését és a plázastop enyhítését is a szövetség érdekképviseleti céljai között említi.
Az OKSZ szerint az árverseny már működik
Az OKSZ álláspontja szerint a tartós állami beavatkozás torzítja az árképzést, és a teljes ellátási lánc terheit kizárólag a kereskedőkre helyezi. A szövetség úgy látja, hogy a jelenlegi deflációs környezetben az árrésstopot már hónapokkal korábban fel kellett volna oldani a tisztességes verseny helyreállításához.
A szövetség szerint az ágazatban árháború zajlik, amelynek legnagyobb nyertesei a vásárlók. Állításuk szerint a kereskedők minden lehetséges árelőnyt továbbadnak nekik.
A kiskereskedelmi eladások ugyanakkor csak lassan bővülnek. Az OKSZ szerint a 2022–2023-as inflációs hullám után a fogyasztók továbbra is nagyon árérzékenyek: az elmúlt évek két számjegyű reálbér-növekedése ellenére a kiskereskedelmi értékesítés volumene 2026 őszére sem érte el a 2022 tavaszi szintet.
A különadónál ütemezett kivezetést kérnek
A különadóval szembeni fő kifogásuk, hogy az árbevételt adóztatja, nem veszi figyelembe a vállalkozások tényleges nyereségességét. Ez az OKSZ szerint normál piaci körülmények között, európai összevetésben is mindössze 1–3 százalék. A szövetség ezért a különadó rendezését az egyik legsürgetőbb feladatnak tartja.
Az OKSZ ugyanakkor elismeri, hogy a költségvetés mozgástere korlátozott: erre tekintettel kész a különadó érdemi, kiszámítható kivezetésének ütemezéséről tárgyalni. Érvelése szerint a kiskereskedelem a magyar GDP mintegy 10 százalékát adja, így a gazdaság, a foglalkoztatás és az ellátásbiztonság fontos szereplőjeként kell kezelni.
A bolti beruházások és a webshopok szabályait is átírnák
A plázastop általános korlátozásai helyett átlátható, megkülönböztetésmentes engedélyezési rendszert szeretnének, amely figyelembe veszi a helyi és környezeti szempontokat. Ennek a korszerűsítést és az energiahatékonysági beruházásokat is lehetővé kellene tennie. A kisboltok bezárási hullámát az OKSZ nem pusztán a nagy láncok terjeszkedésével magyarázza, hanem az emelkedő működési költségekkel, a munkaerőhiánnyal és a megváltozott vásárlási szokásokkal is.
Az EU-n kívüli webáruházaknál a szövetség szerint egy minimális vám önmagában nem elég. Azonos termékbiztonsági, adózási és fogyasztóvédelmi szabályokat, valamint szigorú ellenőrzést tart szükségesnek. A javaslatok egyeztetéséhez rendszeres, kölcsönös bizalomra épülő szakmai párbeszédet kezdeményezne a kormánnyal.
» Követett téma: TÁPLÁLKOZÁS · Magyarország · élelmiszerárak, árrésstop