Alacsony lelki jóllétet mért a felmérés a magyar tinédzserek 41 százalékánál
Egy országosan reprezentatív felmérésben a 18–19 évesek helyzete a legkedvezőtlenebb; az eredmény nem pszichiátriai diagnózis.
▶ 30 MÁSODPERCBEN
- MI TÖRTÉNT
- Az IDEA Intézet országosan reprezentatív felmérésében a magyar 14–19 évesek 41 százaléka a lelki jóllét két legalacsonyabb kategóriájába került.
- MIÉRT FONTOS
- Az eredmények fokozott figyelem és támogatás szükségességét jelzik, különösen az idősebb tinédzsereknél, de nem jelentenek pszichiátriai diagnózist.
- MI JÖN MOST
- Az UNICEF Magyarország 2026. november 18-án az Akvárium Klubban rendez konferenciát a gyermekek mentális egészségéről és a lehetséges megoldásokról.
A magyar 14–19 évesek 41 százaléka az alacsony lelki jóllétet jelző kategóriákba került az IDEA Intézet országosan reprezentatív felmérésében, amelyet az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító megbízásából készítettek. A Weborvos által ismertetett kutatásban 37 százalék mondta azt, hogy gyakran vagy szinte minden reggel szorongva, feszülten kezdi a napot. A mentális egészség világnapjához kapcsolódva közzétett eredmények támogatási igényt jeleznek, nem pszichiátriai diagnózist.
Mit mért a kérdőív?
A kutatók a WHO-5 jólléti kérdőívet használták, amely a válaszadást megelőző két hétre kérdez rá. A fiatalok 41 százaléka a skála két legalacsonyabb, csökkent vagy jelentősen csökkent jóllétet jelző kategóriájába került. A kutatás ezt „fenyegetett mentális állapotnak” nevezi: az elnevezés arra utal, hogy az érintetteknek fokozott figyelemre és támogatásra lehet szükségük.
BIZONYÍTÉK-SZINT
3/5 · KÖZEPESOrszágosan reprezentatív, önbevallásos kérdőíves felmérésről van szó, nem klinikai vizsgálatról. A minta létszáma nem ismert; az életkor és a nem szerinti különbségek önmagukban nem bizonyítanak ok-okozati kapcsolatot.
Az idősebb tinédzserek rosszabb jóllétről számoltak be
A 14–15 évesek között 12 százalék volt az alacsony jóllétet jelzők aránya, a 16–17 éveseknél 49, a 18–19 éveseknél pedig 62 százalék. A lányok 47, a fiúk 34 százaléka került ebbe a csoportba. Ezek különböző korcsoportok eredményei: nem azt mutatják meg, hogyan változott ugyanazoknak a fiataloknak az állapota az évek során.
A válaszadók 39 százalékánál a stressz testi tünetekkel is együtt jár, például gyomorfájással, szívdobogásérzéssel vagy izzadással. A jövővel kapcsolatos bizonytalanság szintén sokakat érint: 43 százalék attól tart, hogy nem tudja majd eldönteni, mihez kezdjen az életével.
A segítségkérésnek is vannak akadályai
A fiatalok a szégyent és azt a félelmet látják a segítségkérés fő akadályának, hogy nem veszik őket komolyan. A válaszadók fele szerint sokan tartanak attól, hogy mások megismerik személyes problémáikat; 42 százalék szerint a fiatalok gyakran nem tudják, hová fordulhatnak. Ezek a segítségkérés akadályairól alkotott vélemények, nem a tényleges ellátáshoz jutás adatai.
Könnyebben elérhető, ingyenes vagy megfizethető pszichológiai ellátást 48 százalék szeretne. Több iskolai beszélgetést, stresszkezelő vagy önismereti foglalkozást 46 százalék igényelne, kortárssegítő programokat pedig 42 százalék említett. Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a kutatás fontos adatokat ad arról, hogyan látják helyzetüket a fiatalok, és mire lenne szükségük a nehézségeik leküzdéséhez. A megoldásokról is szól az UNICEF Magyarország 2026. november 18-i, gyermekek mentális egészségével foglalkozó konferenciája az Akvárium Klubban, az NN Biztosító főtámogatásával és a Bethesda Gyermekkórház szakmai partnerségével.
„A mentális egészség alapvető jog, nem kiváltság.”
— Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója
[i] Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi vagy dietetikusi tanácsot. Egészségi állapotodat érintő változtatás előtt kérd szakember véleményét.
» Követett téma: EGÉSZSÉG · Magyarország · fiatalok mentális jólléte