Soproni szerint több és olcsóbb az albérlet a terézvárosi tiltás óta
A polgármester által idézett adatok szerint 32 százalékkal bővült a kínálat, az átlagbérleti díj pedig 300 ezerről 280 ezer forintra csökkent.
▶ 30 MÁSODPERCBEN
- MI TÖRTÉNT
- Soproni Tamás szerint a rövid távú szálláshelykiadás tilalmának bevezetése óta Terézvárosban 32 százalékkal nőtt a tartós bérletre kínált lakások száma.
- MIÉRT FONTOS
- Az általa idézett ingatlan.com-adatok szerint a kerületi átlagbérleti díj havi 300 ezerről 280 ezer forintra csökkent, miközben Budapesten 5 százalékkal emelkedett.
- MI JÖN MOST
- Az Énbudapestem beszámolója szerint a VIII. kerület korlátozást, az I. kerület teljes tiltást mérlegel.
Havi 280 ezer forintra csökkent a terézvárosi átlagbérleti díj a korábbi 300 ezerről, és több lakás közül választhatnak a hosszú távra kereső bérlők – állítja Soproni Tamás polgármester az ingatlan.com adataira hivatkozva. Az Énbudapestem beszámolója szerint a polgármester a rövid távú szálláshelykiadás teljes tilalmának tulajdonítja a változást, kilenc hónappal annak hatálybalépése után.
LAKHATÁSI ADATLAP
- Átlagbérleti díj
- 280 000 Ft/hó, korábban 300 000 Ft/hó
- A tiltás hatálybalépése
- 2026. január 1.
A kínálat nőtt, a kerületi átlaglakbér csökkent
A VI. kerület önkormányzati rendelete 2026. január 1-jétől tiltja a rövid távú szálláshelykiadást. Soproni Facebook-bejegyzése szerint azóta 32 százalékkal bővült a hosszú távra kiadó lakások kínálata. Az általa idézett adatokban a kerületi lakbérek csökkenésével szemben Budapest egészében 5 százalékos emelkedés szerepel.
A tiltás előtt a terézvárosi lakások mintegy 8 százalékát hirdették rövid távú kiadásra; Erzsébetvárosban ez az arány körülbelül 10 százalék. A polgármester értékelése szerint a tilalom érezhetően visszatereli a lakásokat a tartós bérleti piacra. A közölt számok ugyanakkor önmagukban nem bizonyítják, hogy a teljes változást kizárólag a tiltás okozta.
A lakók és a kiadók másként élik meg a változást
Terézvárosban évek óta feszültséget okoz a lakók és a turizmus szereplői között a rövid távú lakáskiadás. Soproni szerint a döntés arról szólt, hogy az ott élők élvezzenek elsőbbséget a néhány éjszakára érkező vendégekkel szemben. A beszámoló szerint sok lakó üdvözli a változást, de a fogadtatás nem egységes.
Az Énbudapestem anyagi nehézségek várható érintettjeiként említi a szobájukat rövid távra kiadó nyugdíjasokat, valamint a tartós bevétel reményében lakásfelújításba fektető kisbefektetőket. Más budapesti kerületek is mérlegelnek szigorítást: a VIII. kerület az ilyen célra kiadható lakások számát korlátozná, az I. kerület pedig teljes tiltást fontolgat.
Európa városai eltérő korlátokat állítanak
Barcelona 2028-tól tiltja meg a turistalakások kiadását; a várakozások szerint ezután több mint 10 000 lakás kerülhet vissza a hosszú távú bérleti piacra. Jaume Collboni polgármester szerint a rövid távú kiadás évek óta a város legnagyobb problémája. Athén három központi kerületében már 2025 januárjától nem adnak ki új engedélyeket ilyen szálláshelyekre.
Madridban a cikk szerint a 90 napot meghaladó kiadáshoz turisztikai engedély szükséges, amelynek feltétele a külön bejárat; ennek a feltételnek az ingatlanok 95 százaléka nem tud megfelelni. Bécs 2027-től minden rövid távú kiadást regisztrációhoz köt. Az engedély nélkül hirdetőkre akár 50 000 eurós, a beszámoló átszámítása szerint mintegy 18 millió forintos bírság várhat.
» Követett téma: LAKHATÁS · Budapest, bérlés