A magyar tizenévesek 37 százaléka gyakran szorongva kezdi a napot
Egy 803 fős UNICEF-felmérésben a fiatalok 41 százaléka alacsony lelki jóllétről számolt be; ez önmagában nem jelent pszichiátriai diagnózist.
▶ 30 MÁSODPERCBEN
- MI TÖRTÉNT
- Az UNICEF megbízásából készült felmérésben a magyar 14–19 évesek 41 százaléka az alacsony lelki jóllétű csoportba került, 57 százalékuk pedig bántalmazást tapasztalt.
- MIÉRT FONTOS
- Az idősebb kamaszok jólléti mutatói különösen rosszak, miközben a szégyen és az elutasítástól való félelem akadályozhatja a segítségkérést.
Gyakran vagy szinte minden reggel szorongva, feszülten indul a nap a magyar 14–19 évesek 37 százalékának; 39 százalékuknál a stresszt rendszeresen testi tünetek, például gyomorfájás vagy szívdobogás kísérik. A Marie Claire által ismertetett, UNICEF-megbízásból készült kutatásban az IDEA Intézet 2026 nyarán 803 fiatalt kérdezett meg. Az eredményeket a „Fiatalok, hogy vagytok?” című tanulmány foglalja össze.
BIZONYÍTÉK-SZINT
3/5 · KÖZEPESOrszágosan reprezentatív kérdőíves felmérés, önbevallásos adatokkal: összefüggéseket mutat, nem ok-okozati kapcsolatokat. Egyes válaszok a kortársak megítéléséről, nem a válaszadók saját tapasztalatairól szólnak; az alacsony WHO-5-érték nem pszichiátriai diagnózis.
Az idősebb kamaszok rosszabb jóllétről számoltak be
A lelki jóllétet mérő WHO-5 mutató átlaga 55 pont volt a lehetséges 100-ból. A fiatalok 41 százaléka az alacsony, „veszélyeztetett” kategóriába került: ez a cikk népességre vetített becslése szerint több mint 200 000 fiatalt jelenthet. A korcsoportok között nagy különbség látszik.
A tanítási időszakban válaszolók átlagosan 47, a nyári szünetben megkérdezettek 56 pontot értek el. A legnagyobb stresszforrás a tanulás és az iskolai elvárások voltak, különösen a 16–19 éveseknél; 43 százalék attól is tart, hogy nem tudja eldönteni, mihez kezdjen az életével. Rosszabb értékeket mértek az anyagi nehézségekkel küzdőknél, a nem mindkét szülőjükkel élőknél, a Budapest nélkül vizsgált közép-magyarországi települések lakóinál, valamint a szűk, konfliktusos kapcsolatrendszerű fiataloknál.
Több mint minden második fiatalt ért bántalmazás
A válaszadók 57 százaléka az előző évben személyesen megtapasztalta a vizsgált bántalmazási formák legalább egyikét; ez a cikk becslése szerint mintegy 330 000 fiatalt érinthet. Csúfolódásról vagy rosszindulatú pletykáról 41, bántó vagy megalázó kritikáról 39, kiközösítésről 34 százalék számolt be. Fizikai bántalmazást 18 százalék, fenyegetést, kényszerítést vagy zsarolást ugyancsak 18 százalék, online zaklatást 13 százalék tapasztalt.
A szégyen és a félelem nehezíti a segítségkérést
A megkérdezettek 70 százaléka szerint a fiatalok gyakran magukban tartják a gondjaikat. A segítségkérés akadályaként 67 százalék említette a szégyent, 63 százalék azt, hogy mások nem veszik komolyan a problémát, 61 százalék pedig a kitudódástól való félelmet. Emellett 42 százalék szerint sokan nem tudják, kihez fordulhatnak, 36 százalék pedig a szakemberekkel szembeni bizalmatlanságot nevezte meg.
Megértőnek és segítőkésznek a barátait 80, a szüleit 73, az osztálytársait 47, a tanárait 42 százalék tartja. AI-eszközökhöz nemcsak tanulási, hanem személyes és lelki kérdésekkel is fordulnak; ez gyakoribb azoknál, akik másokkal kevesebbet beszélnek a problémáikról. A cikkben idézett WHO-adatok szerint az élet során jelentkező mentális problémák körülbelül fele 14 éves korig kezdődik, a felnőttkori esetek közel fele pedig 18 éves kor előtt indul.
[i] Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi vagy dietetikusi tanácsot. Egészségi állapotodat érintő változtatás előtt kérd szakember véleményét.
» Követett téma: EGÉSZSÉG · Magyarország · fiatalok lelki egészsége