Lassabban gyűlt a kóros taufehérje a többet mozgó idősek agyában
Egy közel 300 idős embert követő megfigyelésben már napi 3000 lépés kedvezőbb agyi változásokkal járt együtt, de az ok-okozati kapcsolat nem bizonyított.
▶ 30 MÁSODPERCBEN
- MI TÖRTÉNT
- Egy megfigyeléses vizsgálatban az aktívabb időseknél lassabban halmozódott fel a hibás térszerkezetű taufehérje bizonyos agyterületeken.
- MIÉRT FONTOS
- Az összefüggés már napi körülbelül 3000 lépésnél megjelent, de nem bizonyítja, hogy a séta önmagában lassítja az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó változásokat.
Már napi körülbelül 3000 lépésnél kedvezőbb agyi változásokat figyeltek meg egy közel 300 idős embert 9–11 éven át követő kutatásban. A ScienceDaily beszámolója szerint a résztvevőknél már jelen voltak az Alzheimer-kór korai agyi jelei, mozgásukat pedig lépésszámlálóval követték. A vizsgálat összefüggést mutatott ki: nem bizonyította, hogy a különbséget maga a mozgás okozta.
Nem az amiloidnál látták a különbséget
A fizikai aktivitás nem járt az agyban kialakuló káros amiloidlerakódások csökkenésével, holott a legtöbb jelenlegi Alzheimer-kezelés ezeket célozza. Azoknál viszont, akiknél már voltak ilyen lerakódások, a több mozgás a hibás térszerkezetű taufehérjék lassabb felhalmozódásával társult bizonyos agyterületeken. Az aktívabb résztvevőknél a demencia jelei is csaknem feleakkora mértékben jelentkeztek.
A kedvező összefüggés napi mintegy 3000 lépésnél jelent meg, ami a beszámoló szerint nagyjából félórányi, mérsékelt tempójú gyaloglásnak felel meg. A legerősebb hatást napi 5000–7500 lépés között figyelték meg; e fölött már nem láttak további előnyt. Ez a vizsgált csoportban megfigyelt tartomány, nem mindenkire érvényes, bizonyított küszöbérték.
Más vizsgálatokban is együtt járt a mozgás és a kisebb kockázat
Egy brit kutatás 1139, ötven év feletti embert követett 8–10 évig: a közepes vagy nagy intenzitású mozgást végzőknél 34–50%-kal alacsonyabb demenciakockázatot találtak. Egy 2022-es brit vizsgálatban 78 430 ember aktivitását mérték csuklón viselt gyorsulásmérővel, és hét évig követték őket. Napi 3800 lépéshez 25%-kal, 9800 lépéshez 50%-kal alacsonyabb kockázat társult; ezek szintén megfigyeléses eredmények, nem garantált egyéni kockázatcsökkenések.
Egy kis kísérletben 15, enyhe vagy középsúlyos Alzheimer-kórral élő ember végzett nordic walkingot, vagyis botokkal gyalogolt. A 24 hét alatt megőrizték agyi működésüket, míg a csak szokásos ellátást kapó másik 15 embernél romlást vagy a javulás elmaradását tapasztalták. A kis létszám miatt ebből sem vonható le erős, általános következtetés.
A betegség is visszafoghatja a mozgást
A fő vizsgálat viszonylag kis amerikai csoportját többnyire fehér, magasan képzett emberek alkották, és más életmódbeli vagy egészségi tényezőket nem vettek figyelembe. Az egészséges szokások gyakran együtt járnak, ezért a mozgás önálló szerepét nehéz elkülöníteni. A kapcsolat fordított irányban is működhet: az Alzheimer-kór korai tünetei, például hallásproblémák, csökkenthetik az aktivitást, így ördögi kör alakulhat ki.
BIZONYÍTÉK-SZINT
2/5 · GYENGEA fő eredmény hosszú követéses, megfigyeléses vizsgálatból származik, amelyet brit megfigyelések és egy kis mozgásos kísérlet egészít ki. Az ok-okozati kapcsolat nem bizonyított, és más védőmechanizmusok is szerepet játszhatnak.
[i] Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi vagy dietetikusi tanácsot. Egészségi állapotodat érintő változtatás előtt kérd szakember véleményét.
» Követett téma: EGÉSZSÉG · mozgás, Alzheimer-kór