Betegségekhez kötik az ultrafeldolgozott ételeket, de a besorolás vitatott
Egy közel tízmillió ember adatait összegző áttekintés 32 kedvezőtlen egészségi kimenetellel talált kapcsolatot, de az ok-okozat nem bizonyított.
▶ 30 MÁSODPERCBEN
- MI TÖRTÉNT
- A kutatások számos betegséggel kapcsolják össze az ultrafeldolgozott élelmiszerek nagyobb fogyasztását, miközben a kategória meghatározása is vitatott.
- MIÉRT FONTOS
- A vásárlóknak azért fontos a különbségtétel, mert az egyes termékcsoportoknál eltérő összefüggéseket találtak, és a feldolgozottság önmagában nem írja le a tápértéket.
Közel tízmillió ember adatait összegző BMJ-áttekintésben az ultrafeldolgozott élelmiszerek nagyobb fogyasztása 32 kedvezőtlen egészségi kimenetellel mutatott kapcsolatot – írja az Il Sole 24 ORE. Ez jelentős figyelmeztető jel, de nem bizonyítja, hogy maga az ultrafeldolgozás okozza a betegségeket. A kutatások többsége megfigyeléses, és még arról sincs egyetértés, pontosan mit érdemes ebbe a kategóriába sorolni.
BIZONYÍTÉK-SZINT
3/5 · KÖZEPESAz eredmények főként megfigyeléses vizsgálatokból és azok áttekintéseiből származnak: összefüggést mutatnak, nem bizonyított okozati kapcsolatot. Kevés a klinikai kísérlet, ezek többnyire csak néhány hétig tartanak, és a bizonytalan besorolás is korlátozza a következtetéseket.
Mitől lesz egy étel ultrafeldolgozott?
A kifejezést Carlos Monteiro brazil epidemiológus alkotta meg 2009-ben a NOVA nevű, feldolgozottság alapján négy csoportot elkülönítő rendszerhez. A negyedik kategóriába olyan ipari készítmények tartoznak, amelyek otthon nem állíthatók elő: alapanyagaikat például összetevőkre bontják, majd újraformulázzák, vagy a megjelenésüket módosító adalékokat, például színezékeket használnak.
A The Conversation leírása szerint ezek jellemzően otthoni konyhákban nem használt összetevőkből készülnek, és kevés vagy semennyi ép, teljes élelmiszert nem tartalmaznak. Az Egyesült Államokban az elfogyasztott kalóriák több mint 50 százalékát adják; több alacsony és közepes jövedelmű ország sincs messze ettől az aránytól.
Nem minden termékcsoportnál ugyanazt találták
Az Il Sole 24 ORE szerint az összefüggések bizonyítékai a szív- és érrendszeri halálozás, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a szorongásos és hangulatzavarok esetében a legerősebbek. A The Conversation összefoglalója szerint a nagyobb fogyasztás több krónikus betegség és a korai halálozás magasabb kockázatával jár együtt.
A részletek azonban árnyalják a képet: az édesített italokat és a feldolgozott húsokat következetesen kedvezőtlen kimenetelekkel, köztük szívbetegséggel és stroke-kal kapcsolják össze. Kenyereknél, reggelizőpelyheknél, joghurtoknál és sós rágcsálnivalóknál viszont e problémák alacsonyabb előfordulásával találtak kapcsolatot a The Conversation szerint. Ez sem bizonyítja, hogy ezek a termékek védelmet nyújtanak.
Egy ismert, kéthetes klinikai vizsgálatban az ultrafeldolgozott étrenden élő résztvevők több kalóriát fogyasztottak és többet híztak, mint a minimálisan feldolgozott étrendet követők. Más kísérletek azonban nem mutattak egyértelmű hatást; a rövid vizsgálatokból a hosszú távú következményekre csak korlátozottan lehet következtetni.
A feldolgozottság nem azonos a tápértékkel
A Nutritional Outlooknak nyilatkozó Nadeen Myers, a Foodology by Univar Solutions szakértője szerint a jogi definíció hiánya összezavarja a vásárlókat: a kifejezést egyre inkább minden „nem természetesnek” tartott ételre használják. Marie Latulippe, az Institute for the Advancement of Food and Nutrition Sciences szakértője arra figyelmeztet, hogy a feldolgozottsági besorolás nem veszi figyelembe a hozzáadott cukrot, a telített zsírt és a nátriumot. Wendy Reinhardt Kapsak IFIC-jelentése szerint a kategóriák önmagukban a tápanyagsűrűséget sem jelzik megbízhatóan.
[i] Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi vagy dietetikusi tanácsot. Egészségi állapotodat érintő változtatás előtt kérd szakember véleményét.
» Követett téma: TÁPLÁLKOZÁS · ultrafeldolgozott élelmiszerek, egészségi bizonyítékok