Elakadt a 2027-es minimálbéralku: a cégek 4, a szakszervezetek 14%-ot kérnek
A bejelentett szja-csökkentés növelné a nettót, de vita van arról, kiválthatja-e a magasabb bruttó béremelést.
▶ 30 MÁSODPERCBEN
- MI TÖRTÉNT
- Megállapodás nélkül zárult a 2027-es minimálbérről szóló első tárgyalás: a munkáltatók 4%-os bruttó emelést javasolnak, a MASZSZ 14%-ot követel.
- MIÉRT FONTOS
- A magyarországi minimálbéresek keresetét a béremelés mellett a 2027-re bejelentett szja-csökkentés is növelné, de a kettő viszonyáról nincs egyetértés.
- MI JÖN MOST
- További egyeztetések várhatók; a Portfolio szerint informálisan 8%-os kompromisszum is felmerült, elfogadott megállapodás azonban nincs.
A magyarországi minimálbéresek 2027-es bruttó béremeléséről még nincs döntés: a munkáltatói oldal 4%-ot ajánl, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a korábbi hároméves megállapodásban szereplő 14%-hoz ragaszkodik. A nettó keresetet közben a Magyar Péter miniszterelnök által bejelentett, 15%-ról 9%-ra csökkenő szja is növelné. A versenyszféra és a kormány konzultációs fórumán, a VFK-n október 20-án tartott első forduló megállapodás nélkül zárult.
MUNKA-ADATLAP
- Kinek szól?
- A magyarországi minimálbéreseknek.
- Adóváltozás
- Magyar Péter bejelentése szerint 2027-től 15%-ról 9%-ra csökken a minimálbéresek szja-kulcsa.
- Bérjavaslatok
- Munkáltatók: 4% bruttó emelés; szakszervezetek: 14%; a Portfolio szerint informálisan 8% is felmerült.
- Adóhatár
- A Magyar Nemzet által ismertetett kormányzati tájékoztatás szerint bruttó 680 000 forint alatti keresetnél csökken az adóteher.
- Hol tart az alku?
- A 2026. október 20-i első forduló eredménytelen volt; további tárgyalások várhatók.
A nettó növekedése nem ugyanaz, mint a béremelés
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének közlése szerint a 4%-os ajánlat a minimálbérre és a garantált bérminimumra is vonatkozik. A munkáltatók számítása alapján a bruttó emelés és az adócsökkentés együtt 13%-kal növelné a minimálbéresek nettó keresetét. A Magyar Nemzet által ismertetett kormányzati tájékoztatás az adóteher csökkentéséhez 9%-os nettó növekedést kapcsol; ez tehát nem ugyanaz a számítás, mint a béremelést is tartalmazó munkáltatói becslés.
A gyenge növekedés miatt nyitnák újra az egyezséget
A 2025–2027-es bérmegállapodás célja, hogy 2027-re a bruttó minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át. A munkáltatók szerint ezt jóval dinamikusabb gazdasági pályára alapozták: állításuk szerint 2023–2025-ben lényegében stagnált a GDP, 2026-ra pedig 1,8%-os növekedést várnak. Az általuk említett 1,8%-os infláció mellett irreálisnak tartják a 14%-os emelést; a szakszervezetek elismerik a gazdasági nehézségeket, de nem látják indokoltnak a cél csökkentését.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Magyar Nemzetnek elkerülhetetlennek nevezte az újratárgyalást. Érvelése szerint a megállapodás ezt minden olyan évben előírja, amikor az összesített eltérés meghaladja az egy százalékpontot.
„A 4 százalékos ajánlat a minimálbér további leszakadását jelentené.”
— Kozma Zsolt, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke
A 8%-os középút még nem kormányzati vállalás
A Portfolio informális egyeztetések alapján 8%-os kompromisszum lehetőségéről ír, ami mindkét féltől jelentős engedményt kívánna. A lap értesülése szerint a Szociális és Családügyi Minisztérium részt vett a tárgyaláson, de nem foglalt állást az emelésről. Kormányzati forrásai határozottan cáfolták, hogy a kabinet bármilyen emelési mérték mellett elköteleződött volna.
A Dívány által idézett elemzői várakozások többnyire 4–6%-os emelést tartanak reálisnak: az ING 5%-ot jelez előre, a K&H 5–6%-os, többéves alkuval 4–5%-os mozgásteret lát. A GKI 3–3,5%-os inflációs várakozása szintén óvatosabb emelés irányába mutat. Ezek előrejelzések, nem a bértárgyalás eredményei.
» Követett téma: MUNKA · Magyarország, minimálbér és nettó kereset