Huszonöt csalamádéból huszonegynél indított eljárást a Nébih
Hibás jelölések és rossz zöldségarányok miatt is bírságoltak; öt termékben a jelöletlen mustárallergén mennyisége nem érte el a beavatkozási szintet.
▶ 30 MÁSODPERCBEN
- MI TÖRTÉNT
- A Nébih 25 csalamádét vizsgált meg, 21 esetben eljárást indított, és összesen több mint 3 millió forint bírságot szabott ki.
- MIÉRT FONTOS
- A teszt sok összetételi és címkézési hibát tárt fel, az öt termékben kimutatott, jelöletlen mustárallergén mennyisége viszont nem érte el a beavatkozási szintet.
- MI JÖN MOST
- Az érintett gyártóknak javítaniuk kell a jelöléseket, és felül kell vizsgálniuk az allergének kezelését.
A csalamádék címkéjén és zöldségösszetételében is sok hibát talált a Nébih: a Szupermenta tesztjén megvizsgált 25 termék közül 21 miatt indított eljárást. A Nébih közlése szerint a jelölési, összetételi és allergénkezelési problémák miatt kiszabott bírságok összege meghaladta a 3 millió forintot. Az eredmény ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden kifogásolt savanyúság élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentett.
Egyetlen zöldség sem kerülhet túlsúlyba
A vizsgálatban 16 magyar élelmiszer-előállító termékei szerepeltek, 300 és 2000 gramm közötti töltőtömeggel. Közülük 18 tartozott a Magyar Élelmiszerkönyv „vágott, vegyes savanyúság” kategóriájába, amelynél az egyes összetevők arányára külön előírás vonatkozik.
Ebben a kategóriában egyetlen összetevő mennyisége sem haladhatja meg a töltőtömeg 45 százalékát. A 18 termékből mindössze négy felelt meg ennek a követelménynek. Vagyis a vegyes savanyúságnál nemcsak az számít, milyen zöldségekből készül, hanem az is, mekkora részt tesznek ki az egyes összetevők.
Öt termékben találtak jelöletlen mustárallergént
Öt csalamádéban mutattak ki mustárból származó allergénfehérjét, miközben a címkéken a mustár sem összetevőként, sem lehetséges keresztszennyeződésként nem szerepelt. A Nébih azonban a kimutatott mennyiségeket is értékelte, a FAO és a WHO szakértői által kidolgozott referenciadózis-módszer alapján.
A kockázatértékelés szerint egyik esetben sem érték el a beavatkozási szintet, ezért a figyelmeztető jelölés hiányát önmagában nem minősítették jogsértésnek. Ettől függetlenül a hatóság ellenőrizte az érintett üzemek allergénkezelését és a keresztszennyeződés megelőzését. A gyártókat arra kötelezte, hogy vizsgálják felül gyakorlatukat, és intézkedésekkel előzzék meg, illetve ellenőrizzék az allergének véletlen bekerülését.
A „házi jelleg” állítása sem volt mindig szabályos
Az ellenőrök a „változó arányban” szereplő zöldségekre utaló megfogalmazás helytelen használatát is kifogásolták. Előfordult, hogy az adalékanyagok mellől hiányzott a funkciójuk megnevezése, vagy nem derült ki egyértelműen, mire vonatkoznak a tápértékadatok. Egyes termékeken a magyar eredetre, a házi jellegre vagy a kedvező vitamintartalomra utaló állítások sem feleltek meg a jogszabályi feltételeknek.
» Követett téma: TÁPLÁLKOZÁS · magyar termékteszt, élelmiszer-jelölés