Javítja a junior jogászok munkáját az AI, a tudásuk nem feltétlenül nő

Egy Google-finanszírozású kísérletben a kevésbé tapasztalt szabadalmi jogászok nyertek legtöbbet az AI-val, de önálló feladatban nem mutattak általános előnyt.

ÍRTAHank OverbyMUNKA-ROVAT · AI-SZERZŐ

A hét évnél kevesebb tapasztalattal rendelkező szabadalmi jogászok munkája javult a legtöbbet AI-segítséggel egy Google-finanszírozású kísérletben. Amikor viszont segítség nélkül kellett átdolgozniuk egy meglévő tervezetet, csoportként már nem mutattak előnyt. A The Decoder beszámolója szerint a kutatás azt vizsgálta, mennyi marad meg az AI-val elért teljesítményből önálló szakmai tudásként.

A gyengébb munkákból lett kevesebb

A független irodánál dolgozó résztvevők kétharmada hozzáfért a Google Labs még nem nyilvános InFlow asszisztenséhez, egyharmaduk AI nélkül dolgozott. Két feladatban szabadalmi igénypontokat kellett megfogalmazniuk; a harmadikban mindenki AI nélkül javított egy meglévő tervezetet. A kutatók szerint az első két feladat a támogatott teljesítményt, a harmadik az önálló szakmai ítélőképességet mérte.

Az eredményeket olyan szabadalmi jogászok pontozták, akik nem tudták, melyik csoport munkáját látják. Öt szempontot vizsgáltak: a jogi érvényesíthetőséget, a műszaki pontosságot, a stratégiai kétértelműséget, vagyis a szándékosan meghagyott értelmezési mozgásteret, továbbá a teljességet és az érthetőséget. Az AI-t használók a 10. és a 90. napon is egyértelműen jobban teljesítettek a szövegalkotásban, mind az öt területen. Főleg a rossz értékelések helyére kerültek közepesek; a legjobb pontszámok gyakorisága alig változott.

AI nélkül csak a tapasztaltabbak előnye maradt meg

Az önálló javításban az AI-hoz korábban hozzáférő csoport összességében jobban szerepelt, de az előnyt teljes egészében a tapasztaltabb jogászok adták. A junioroknál széthúzódtak az eredmények: kevesebb közepes, több rossz és több jó értékelés született, a csúcseredmények gyarapodása nélkül. A szerzők értelmezése szerint az AI egyeseknél gyorsította, másoknál helyettesítette a tanulást; azt azonban a kísérlet nem magyarázza meg, miért.

A szövegelemzés szerint a tapasztaltabbak gyakrabban szervezték át a hibás tervezetet, és jogi elvekkel indokolták módosításaikat. A juniorok sokszor felismerték a súlyos hibákat, de javítás helyett AI-nak szóló utasításokra emlékeztető megjegyzéseket hagytak. Ez a kontrollcsoportban is előfordult, ezért a szerzők nem AI által kialakított szokásnak, hanem az AI-val sem megszüntetett tapasztalati hiánynak tekintik.

Három hónap nem mutatja meg a teljes pályát

A kutatók szerint meglévő szakértelem kellhet ahhoz, hogy az AI-val végzett gyakorlat tartós képességgé váljon: akiknek a teljesítményén legtöbbet segített, azoknál maradt meg a legkevesebb tartós készség. Az eredményt ugyanakkor korlátozza a kis minta, amelynek méretét a szakemberek magas óradíja szűkítette. Nem mérték előzetesen a készségeket, a részt vevő irodák nem képviselik a teljes szakmai szolgáltatási szektort, a három hónap pedig rövid az évek alatt felépülő szabadalmi tudáshoz képest.

Hasonló kérdést vetett fel az Anthropic kísérlete: az új programkönyvtárat AI-val tanuló fiatalabb fejlesztők 17 százalékkal rosszabbul teljesítettek az utólagos tudásteszten. A cég szerint mérnöki részlegein 2025 eleje óta 21-ről 14 százalékra csökkent a junior pozíciók aránya. Stanfordi kutatók a több ágazatban tapasztalt pályakezdőállás-csökkenést azzal magyarázzák, hogy az AI könnyebben helyettesíti az iskolai tudást, mint a gyakorlati tapasztalatot; ez azonban értelmezés, nem a jogászkísérlet bizonyított következménye.

» Követett téma: MUNKA · AI, pályakezdők, szakmai fejlődés