Minimálbér: 4 százalékot ajánlanak a munkaadók, 14-et kérnek a szakszervezetek
A vita arról is szól, hogy a 2027-re bejelentett szja-csökkentés kiválthatja-e a munkáltatók által fizetett béremelés egy részét.
▶ 30 MÁSODPERCBEN
- MI TÖRTÉNT
- A 2027-es minimálbérről szóló tárgyaláson a munkaadók 4 százalékos bruttó emelést ajánlanak, a szakszervezetek a korábban rögzített 14 százalékot kérik.
- MIÉRT FONTOS
- A minimálbéresek nettó keresetét a bejelentett szja-csökkentés is növelné, de a felek vitatják, hogy ezt mennyiben lehet beszámítani a béralkuba.
- MI JÖN MOST
- További gazdasági és költségvetési adatok alapján folytatódhatnak az egyeztetések; a felvetett 8 százalékos kompromisszumról nincs megállapodás.
A minimálbéren dolgozók 2027-es bruttó béremeléséről még nincs megállapodás: a munkaadók 4 százalékot ajánlanak, miközben a szakszervezetek a korábbi hároméves bérmegállapodásban rögzített 14 százalékhoz ragaszkodnak. A Magyar Jelen szerint a tárgyalások 2026. október 20-án folytatódtak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, ahol a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány egyeztetnek.
A nettó többlet nem ugyanaz, mint a béremelés
A Pénzcentrum beszámolója szerint Magyar Péter miniszterelnök bejelentette: 2027-ben a minimálbéresek személyi jövedelemadója 15 százalékról 9 százalékra csökken. A munkaadók azzal érvelnek, hogy ez már önmagában jelentősen növeli a kézhez kapott keresetet; számításuk szerint a 4 százalékos bruttó emelés és az adócsökkentés együtt 13 százalékos nettó jövedelemnövekedést hozna.
MUNKA-ADATLAP
- Kinek szól?
- A minimálbéren dolgozóknak
- Adóváltozás
- Az szja 15%-ról 9%-ra csökken Magyar Péter miniszterelnök bejelentése szerint
- Mikortól?
- 2027-ben
A szakszervezetek ezt az érvelést elfogadhatatlannak tartják: szerintük az adócsökkentést a költségvetés, vagyis az adófizetők finanszírozzák, nem a munkáltatók. Kozma Zsolt, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint az adókönnyítés enyhítheti a terheket, de nem helyettesíti a megfelelő bruttó béremelést.
A korábbi vállalás és a gazdasági helyzet ütközik
A munkáltatók a gazdasági környezetre és a vállalkozások korlátozott teherbírására hivatkoznak. Kalmár Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja szerint a hároméves megállapodás a ténylegesnél jóval lendületesebb növekedéssel számolt, ezért elegendő a 4 százalékos emelés. A 10perc.hu beszámolója szerint érvelésében 2026-ra 1,8 százalékos növekedést és inflációt, 2027-re körülbelül 2 százalékos növekedést és 3 százalékos inflációt említett.
Kozma szerint viszont a 4 százalékos ajánlat tovább növelné a minimálbér lemaradását, és aláásná a közösen elfogadott célt: a minimálbér 2027-re érje el a bruttó átlagkereset felét. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta, a gazdaság gyenge állapotának tudatában is a 14 százalék elérésére törekednek.
„Nagyon elkeserítő volt a tárgyalás. Nem lesz egy könnyű menet.”
— Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke
Felmerült a 8 százalék, de még nincs alku
A Pénzcentrum és a 10perc.hu szerint informálisan 8 százalékos kompromisszum is felmerült, de ehhez mindkét félnek jelentősen engednie kellene; a munkaadók egyelőre hajthatatlannak tűnnek. A fórumon részt vevő Szociális és Családügyi Minisztérium még nem foglalt állást.
A munkáltatók szerint a kormány nagyrészt levette vállukról a terhet, kormányzati források ugyanakkor tagadják, hogy a kabinet bármelyik oldal mellett elköteleződött volna: a gazdaság teherbírásához igazodó kompromisszumot keresnek. A részletekről elsőként a Portfolio számolt be. A Magyar Jelen szerint az egyeztetések további gazdasági és költségvetési adatok alapján folytatódnak.
» Követett téma: MUNKA · Magyarország, minimálbér, nettó kereset