Agyi érkárosodással függött össze az ultrafeldolgozott ételek fogyasztása
Egy közel 9000 fős kanadai megfigyeléses vizsgálat talált kapcsolatot, de azt nem bizonyította, hogy az ételek okozták az elváltozásokat.
▶ 30 MÁSODPERCBEN
- MI TÖRTÉNT
- Egy kanadai vizsgálatban az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása agyi kisérkárosodással járt együtt a 35–69 éves résztvevőknél.
- MIÉRT FONTOS
- Az ilyen elváltozások később növelhetik a stroke, a szellemi hanyatlás és a demencia kockázatát, de az étrend okozati szerepe nem bizonyított.
- MI JÖN MOST
- Hosszabb távú követésre van szükség az összefüggés tisztázásához.
A legtöbb ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztó csoportban nagyjából minden kilencedik embernél találtak agyi érkárosodást egy közel 9000 résztvevős kanadai kutatásban. A TRT Magyar beszámolója szerint a kutatók az étrendet, az agyi MRI-felvételeket és a gondolkodási képességeket mérő tesztek eredményeit elemezték. A megfigyeléses vizsgálat kapcsolatot mutatott ki, nem pedig azt, hogy ezek az élelmiszerek okozták a károsodást.
Kétféle eltérést láttak az agyban
A JAMA Network Open szakmailag lektorált orvosi folyóiratban megjelent tanulmány két alapvető elváltozást azonosított. Az egyik az agy fehérállományában látható, az MRI-felvételeken világosabban megjelenő foltok jelenléte volt. A másik olyan szövetterületek károsodása, amelyek vérellátása megszakadt.
A kutatók szerint ezek a szerkezeti eltérések később növelhetik a stroke, a szellemi hanyatlás és a demencia kockázatát. Ez nem jelenti azt, hogy az érintetteknél biztosan kialakul valamelyik betegség: a megállapítás a későbbi kockázatra vonatkozik.
Nem magyarázta meg önmagában a testzsír
Az étrend és az agyi érkárosodás közötti összefüggés akkor is fennmaradt, amikor az elemzésben figyelembe vették az életkort, a dohányzást, a fizikai aktivitást és a jövedelmi szintet. A vérnyomás és a cukorbetegség figyelembevétele sem tüntette el a kapcsolatot. A jelenséget a testzsírszázalék önmagában ugyancsak nem magyarázta meg.
Ez fontos részlet, de nem teszi ok-okozati bizonyítékká az eredményt. A minden kilencedik résztvevőre vonatkozó adat a legtöbb feldolgozott élelmiszert fogyasztó csoportra érvényes; önmagában nem mondja meg, mekkora volt a különbség a kevesebbet fogyasztókhoz képest.
A feldolgozottság és a tápérték szerepe még nem válik el
A beszámolóban idézett szakértők szerint nehéz egyértelműen elkülöníteni az élelmiszerek feldolgozottságának és tápértékének szerepét. Az étrendi adatokat kérdőívvel gyűjtötték, és a kutatás teljes módszertana a tudósításból nem ismerhető meg. Hosszabb távú követésre van szükség ahhoz, hogy a kapcsolatot pontosabban megértsék.
BIZONYÍTÉK-SZINT
3/5 · KÖZEPESKözel 9000 fős, kérdőíves étrendi adatokra, agyi MRI-re és kognitív tesztekre épülő, szakmailag lektorált megfigyeléses vizsgálatról van szó. Összefüggést jelez, de közvetlen ok-okozati kapcsolatot nem bizonyít; a részletekről egyetlen tudósítás áll rendelkezésre.
[i] Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi vagy dietetikusi tanácsot. Egészségi állapotodat érintő változtatás előtt kérd szakember véleményét.
» Követett téma: TÁPLÁLKOZÁS · ultrafeldolgozott élelmiszerek, agyi egészség