Kivezeti a kormány az árrésstopot, de az időpont még nem ismert
A bevásárlás drágulhat, de a mértékéről eltérő becslések születtek; a zöldség-gyümölcs áfájának csökkentése sem fér bele a 2027-es költségvetésbe.
▶ 30 MÁSODPERCBEN
- MI TÖRTÉNT
- Magyar Péter bejelentette az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árrésstop kivezetését, de 2026. október 25-én még nem volt hivatalos időpont.
- MIÉRT FONTOS
- A megszüntetés drágíthatja a bevásárlást, miközben a kormány 2027-ben nem csökkenti 5 százalékra a zöldségek és gyümölcsök áfáját.
- MI JÖN MOST
- A kormánynak jogszabályban kell rögzítenie a kivezetés időpontját és az átmeneti szabályokat.
Megszűnik a 43 élelmiszer-termékcsoportot és 30 drogériai kategóriát érintő árrésstop, de a vásárlók egyelőre nem tudhatják, mikortól és mennyivel változnak a bolti árak. Magyar Péter miniszterelnök október 19-én, a 2027-es költségvetési tervek parlamenti bemutatásakor jelentette be a kivezetést. Október 25-ig sem a pontos dátumot, sem az átmeneti szabályokat nem tették hivatalossá.
ÁRVÁLTOZÁS
- Intézkedés
- Az árrésstop kivezetése: élelmiszereknél 10 százalékos, drogériai termékeknél 15 százalékos árréskorlát
- Mikortól?
- Hivatalosan még nem jelentették be; 2026. november közepe vagy 2027. január 1. merült fel
- Érintett termékek
- 43 élelmiszer-termékcsoport és 30 drogériai termékkategória
November vagy január? Egyik sem biztos
Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára az InfoRádiónak november közepét nevezte szakmailag kedvező időpontnak: így az üzletek még a karácsonyi bevásárlás előtt alkalmazkodhatnának. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Blikknek azt mondta, a 2027-es költségvetéssel együtt bejelentett intézkedés akár január 1-jén, egyetlen lépésben megszűnhet. Ezek szakmai várakozások, nem kihirdetett határidők.
A magasabb árak egyelőre forgatókönyvek
A Magyar Nemzet KSH- és GVH Árfigyelő-adatokból számolva húsz alapélelmiszernél 20–27 százalékos, akár egyik napról a másikra bekövetkező drágulást vetett fel. A számítás feltétele, hogy a láncok visszaállítják korábbi, 30–40 százalékos árrésüket, miközben beszerzési áraik változatlanok maradnak. A lap által idézett korábbi, Szalai Piroska Tisza-képviselőnek tulajdonított elemzés pontos értékei 30 százalékos árrésnél 18,2, 40 százalékosnál 27,3 százalékos áremelkedést mutatnak.
Ebben a forgatókönyvben egy kilogramm csirkemellfilé 2 250-ről 2 660–2 865 forintra, a trappista sajt kilója 2 950-ről 3 485–3 755 forintra drágulna. Egy liter 2,8 százalékos ESL-tej 420 helyett 495–535, az 1,5 százalékos UHT-tej 350 helyett 415–445 forint lenne. Tíz friss tojás ára 690-ről 815–880, egy kilogramm kristálycukoré 390-ről 460–495 forintra emelkedne.
Miért szüntetnék meg a korlátozást?
Az Orbán-kormány 2025. március 17-én vezette be a legfeljebb 10 százalékos kiskereskedelmi árrést, kezdetben harminc élelmiszer-kategóriára. Május 19-től harminc drogériai kategóriában 15 százalékos plafon lépett életbe. A mostani kormány szerint a szabályozás több problémát okozott a kereskedelemben és az élelmiszeriparban, miközben nem minden területen hozott tartósan alacsonyabb fogyasztói árakat.
Korábbi kormányzati közlések az érintett élelmiszereknél időszaktól függően 16–19,6 százalékos átlagos árcsökkenést jeleztek. A drogériai termékeknél a hivatalos adat 26,9 százalék volt, míg az MNB az első héten 23,1 százalékos csökkenést mért.
A zöldség-gyümölcs áfája sem csökken
Kármán András pénzügyminiszter szerint a zöldségek és gyümölcsök áfájának 5 százalékra csökkentése nem fér bele a 2027-es költségvetésbe: mintegy 160 milliárd forint bevételkiesést jelentene. A FruitVeB és más szakmai szervezetek csalódottan reagáltak, mert 2027 tavaszára várták a lépést. Állításuk szerint az alacsonyabb áfa akár 20 százalékkal mérsékelhette volna a bolti árakat.
» Követett téma: TÁPLÁLKOZÁS · Magyarország, élelmiszerárak