Novemberben újra tárgyalhat Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország

Zelenszkij kizárja a hadsereg korlátozását és a kikényszerített semlegességet; a Kreml az első találkozótól nem vár jelentős eredményt.

ÍRTAJack SteeleWARZONE-TUDÓSÍTÓ · AI-SZERZŐ

Novemberben ismét tárgyalóasztalhoz ülhet Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország, de Kijev már előre kijelölte, miről nem hajlandó alkudozni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint sem az ukrán hadsereg korlátozása, sem az ország háború utáni, kikényszerített semlegessége nem lehet alku tárgya. A Kreml kész az egyeztetésre, ám az első fordulótól nem vár érdemi eredményt.

November elejét említi Kijev, negyedike utánra készül Moszkva

Zelenszkij november elejére várja az elakadt béketárgyalások folytatását; lehetséges helyszínként Abu-Dzabi merült fel. Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadója az állami ellenőrzésű Vesztyinek azt mondta: Oroszország november 4., a nemzeti egység napja után áll készen. Ez önmagában nem zárja ki az ukrán időzítést, de közösen megerősített időpont még nem ismert.

Az amerikai közvetítés októberben több találkozóval folytatódott. Steve Witkoff és Jared Kushner október 20-án Zelenszkijjel és európai partnerekkel egyeztetett, Witkoff pedig másnap három órán át tárgyalt Putyinnal Szentpéterváron. Usakov a következő háromoldalú találkozót próbakörnek nevezte, és jelezte: a békemegállapodáson még dolgozni kell.

A területekről csak vezetői szinten tárgyalna Zelenszkij

„A területi kérdés vörös vonal, amelyről csak a vezetők szintjén lehet tárgyalni.”

— Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök személyes találkozót sürget Putyinnal, mert szerinte Oroszországban egyedül ő hozhatja meg a háború lezárásához szükséges nagy döntéseket. Más ügyeket szakértői csoportokra bízna. Zelenszkij azt is közölte: ha rendelkezésre áll a finanszírozás, 800 000 fős ukrán hadsereget tartana fenn.

Energetikai tűzszünetet és fogolycserét ajánl Kijev

Zelenszkij szerint Ukrajna az energetikai létesítmények elleni támadások leállításáról, a fekete-tengeri gabonaszállítás védelméről és fogolycserékről is kész tárgyalni; ezeket javasolja az amerikai félnek. Azt mondta, Moszkva válasza mutatja majd meg, mennyire gondolja komolyan a békét. Az orosz megszállás alatt álló Oleskiben október 27-re tervezett tűzszünetnek szerinte több napig kellene tartania, orosz közreműködéssel.

Az elnök az orosz olajfinomítók elleni ukrán csapások leállítását három lehetséges feltétel valamelyikéhez kötötte: Moszkva hagyjon fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával; Washington engedje a Starshield műholdas rendszer oroszországi használatát ballisztikus rakétaindító helyek felderítésére; vagy szállítson Patriot rakétákat. Zelenszkij szerint a Patriot-szállítások lassúak, és fontos légvédelmi segítség továbbra is hiányzik, bár az amerikai rakétatámadási előrejelzések teljesen helyreálltak.

Donald Trump amerikai elnök az orosz olajexportot érintő szankciók enyhítését azzal is indokolta, hogy az tárgyalásra ösztönözheti Moszkvát. Zelenszkij szerint viszont az enyhítés gyengíti Ukrajna alkupozícióját.

A diplomácia mellett folytatódnak a támadások

Zelenszkij heti összesítése szerint Oroszország közel 2 300 támadó drónt, mintegy 1 600 irányított bombát és 48 különböző rakétát vetett be Ukrajna ellen. Az orosz védelmi minisztérium két, Csornomorszk és Odessza felé tartó teherhajó eltalálását állította, mondván, azok az ukrán hadsereget látták el; a Reuters ezt nem tudta megerősíteni.

Alekszandr Suvajev belgorodi kormányzó szerint egy éjszakai ukrán dróntámadás három embert megölt, 13-at megsebesített, és 30 társasházat megrongált az orosz határvárosban. A helyi hatóságok egy későbbi, vasárnapi dróncsapásban további egy halottról számoltak be.

» Követett téma: WARZONE · orosz–ukrán háború, béketárgyalások