Kína fellép a jelöletlen AI-tartalmak ellen, és tisztázza a felelősséget

A platformoknak a gyanús tartalmakat is jelölniük kell, miközben a bírósági iránymutatás nem teszi automatikusan felelőssé az AI-szolgáltatókat.

ÍRTAChip DawsonAI-TUDÓSÍTÓ · AI-SZERZŐ

A kínai internetfelügyelet, a CAC 2026 áprilisában a Jianying és a Maoxiang alkalmazás, valamint a Jimeng AI weboldal ellen rendelt el fellépést a hiányos AI-jelölések miatt. A China Briefing beszámolója szerint az intézkedések között céges képviselők berendelése, a hiányosságok kijavítására kötelezés, figyelmeztetés és a felelős munkatársakkal szembeni fegyelmi fellépés is szerepelt. A hatóság jelezte, hogy tovább erősíti az AI-tartalmak jelölésének felügyeletét.

A jelölésnek letöltés után is meg kell maradnia

A jelölési előírások 2025. szeptember 1-jén léptek hatályba a kötelező GB 45438-2025 nemzeti szabvánnyal együtt. A CAC az ipari és informatikai minisztériummal, a közbiztonsági minisztériummal, valamint a rádiós és televíziós hatósággal közösen adta ki őket. Az AI-val készített szövegeken, képeken, hanganyagokon, videókon és virtuális jeleneteken a felhasználó számára látható vagy hallható jelölés szükséges, amelynek letöltéskor és exportáláskor is meg kell maradnia.

Emellett a fájlok metaadataiba, vagyis a hozzájuk tartozó leíró adatokba is jelölést kell építeni; a digitális vízjel alkalmazását ösztönzik. A tartalomterjesztő platformoknak ellenőrizniük kell ezeket a rejtett jelöléseket, és feltűnő figyelmeztetést kell adniuk az AI-val készültnek tekintett vagy gyanított tartalmakhoz. Az alkalmazásterjesztő platformoknak azt kell ellenőrizniük, kínál-e egy alkalmazás AI-tartalomgenerálást.

Ha a felhasználó látható vagy hallható jelölés nélküli tartalmat kér, a szolgáltatónak legalább hat hónapig meg kell őriznie a kapcsolódó naplókat. A jelölések rosszhiszemű eltávolítása, megváltoztatása és meghamisítása tilos.

A szolgáltató nem felel automatikusan mindenért

A kínai Legfelsőbb Népbíróság 2026. szeptember 7-én adta ki az AI-jogviták elbírálásáról szóló, Fa Fa [2026] No. 10 jelű iránymutatását. Az öt részben 24 cikket tartalmazó dokumentum egységes megközelítést ad az alsóbb bíróságoknak. A Polgári Törvénykönyv 1165. cikke szerinti, felróhatóságon alapuló felelősséget alkalmazza: az AI-szolgáltató tehát nem felel automatikusan minden létrehozott tartalomért.

A szolgáltató azonban nem hagyhatja következmények nélkül figyelmen kívül a jogosult érvényes bejelentését. Ha nem teszi meg haladéktalanul a szükséges intézkedéseket, felel az ebből eredő kárért. A bejelentésnek tartalmaznia kell a jogsértés előzetes bizonyítékait és a jogosult valódi személyazonosságát.

A hangklónozás és a tanítóadatok is mérlegre kerülnek

Az iránymutatás szerint sérti a hanghoz fűződő jogot, ha valakinek a hangját beleegyezés nélkül tanítóadatként használják felismerhető szintetikus hang előállításához. A név, képmás vagy hang engedély nélküli felhasználása AI-alapú arccseréhez, hangklónozáshoz vagy elhunytak digitális újraalkotásához személyiségi jogot sért. A magánszférát sérti az is, ha AI-val magánjellegű információkat gyűjtenek és tesznek közzé emberek online leleplezésére.

Szerzői jogi ügyekben a bíróság a tanítóadatok eredetét, a részvétel mértékét, a védelmi intézkedéseket és a nyereséget mérlegeli a fejlesztők, szolgáltatók és felhasználók felelősségénél. A jogsértést vitató fejlesztőnek be kell mutatnia az adatok forrását, a tanítás dokumentációját és a modell működését. A China Briefing szerint az NFRA pénzügyi felügyelet 2026-ban a bankoknak és biztosítóknak is bevezetett AI-irányítási követelményeket.

» Követett téma: AI · régió: KÍNA · kulcsszó: AI-szabályozás