Benyújtotta a kormány az árrésstop eltörléséről szóló javaslatot
A megszüntetés időpontja még nem ismert; a bolti árakról egyelőre csak feltételes becslések és kereskedői várakozások vannak.
▶ 30 MÁSODPERCBEN
- MI TÖRTÉNT
- A kormány október 27-én benyújtotta az élelmiszerek és drogériai termékek árrésstopjának megszüntetését célzó törvényjavaslatot.
- MIÉRT FONTOS
- A változás a mindennapi bevásárlást érinti, de a tényleges árhatás nem ismert: feltételes drágulási becslések és élénkülő árversenyre vonatkozó várakozások is megjelentek.
- MI JÖN MOST
- A parlamentnek még el kell fogadnia a javaslatot; a hatálybalépés pontos dátuma nem ismert, addig az árrésstop érvényben marad.
Még nem szűnt meg az élelmiszerek és drogériai termékek árrésstopja: a kormány egyelőre az eltörléséről szóló törvényjavaslatot nyújtotta be. A Hírstart és a Portfolio.hu szerint ez 2026. október 27-én, kedden történt. A vásárlóknak a legfontosabb, hogy a hatálybalépés időpontja még nem ismert, és a sokat idézett drágulási számok nem bejelentett áremelések.
ÁRVÁLTOZÁS
- Mi változna?
- Az élelmiszerek és drogériai termékek árrésstopjának kivezetése a kereskedelmi törvény érintett rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésével.
- Kiket érint?
- Élelmiszer- és drogériai kereskedőket, valamint vásárlóikat; az élelmiszeres korlátozás az évi 1 milliárd forint feletti árbevételű kereskedőkre vonatkozott.
- Jelenlegi korlát
- Élelmiszereknél legfeljebb 10%, drogériai és háztartási termékeknél 15% árrés.
- Mikortól?
- Még nem ismert; a jogszabályváltozás hatálybalépéséig az árrésstop érvényben marad.
- Benyújtó
- Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes, 2026. október 27.
Miért most vezetnék ki?
A Portfolio.hu szerint a javaslat a kereskedelemről szóló törvény megfelelő rendelkezéseit törölné. Az indoklás szerint az élelmiszerek és drogériai termékek inflációja normalizálódott, a forint euróval szembeni erősödése pedig kedvező helyzetet teremt a kivezetéshez. A Hóvége által idézett KSH-adatok szerint 2026 szeptemberében az éves infláció 1,6 százalék volt, az élelmiszerek átlagosan 1,3 százalékkal kerültek kevesebbe, mint egy évvel korábban.
Magyar Péter miniszterelnök október 19-én, a parlamentben jelentette be a kivezetést, és elhibázott beavatkozásnak nevezte az árrésstopot. Az Infostart beszámolója szerint azzal érvelt, hogy a kereskedők az intézkedés költségét más termékek árába építhették be.
A Hóvége összefoglalója szerint a korlátozás 2025 márciusában, az élelmiszer-infláció fékezésére indult, kezdetben 30 alapvető élelmiszer-kategóriával. Később drogériai és háztartási termékekre is kiterjesztették. Többször meghosszabbították, majd 2026 áprilisában eltörölték a lejárati dátumát.
Honnan jön a 18–27 százalékos drágulás?
Az Infostart által ismertetett Magyar Nemzet-számítás KSH-átlagárakra és a GVH árfigyelőjének adataira épül. Eszerint húsok, tejtermékek és más alapélelmiszerek ára 18–27 százalékkal emelkedhetne, ha az üzletláncok visszatérnének a 30–40 százalékos árréshez. A csirkemellfilé kilónkénti átlagára ebben a becslésben 2 250 forintról 2 660–2 865 forintra nőhetne.
A kereskedők több versenyt várnak
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség üdvözli a kivezetést; Neubauer Katalin főtitkár szerint az árrésstop versenyhátrányba hozta a kisboltokat. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szintén támogatja a döntést: élénkülő árversenyt, szélesebb körű és nagyobb akciókat vár tőle. Ezek a szervezetek várakozásai, nem a későbbi árakra szóló ígéretek.
» Követett téma: TÁPLÁLKOZÁS · Magyarország, élelmiszerárak, árrésstop