A vizsgált mosószerek közel felénél talált hibát a fogyasztóvédelem
Az egyik mosópor 94 százaléka konyhasó volt, de ez önmagában nem eljárási alap; a hatóság szerint a magasabb ár sem jelent feltétlenül jobb minőséget.
▶ 30 MÁSODPERCBEN
- MI TÖRTÉNT
- Az NKFH összehasonlító laborvizsgálata a tesztelt folyékony mosószerek és mosóporok nagyjából felénél tárt fel hiányosságot.
- MIÉRT FONTOS
- A vásárlóknak a magasabb ár önmagában nem biztosít jobb minőséget, miközben több terméknél az adagolási útmutató vagy a címke adatai is pontatlanok voltak.
A drágább mosószer nem feltétlenül jobb minőségű – erre figyelmeztet a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH), miután a vizsgált termékek nagyjából felénél hiányosságot talált. A háztartási bevásárlásnál ezért az ár mellett az összetételt, az adagolási ajánlást és a vizsgálati eredményeket is érdemes összevetni a hatóság szerint.
PÉNZÜGYI ADATLAP
- Vizsgált termékek
- Folyékony mosószerek és mosóporok
- Feltárt hibák
- Pontatlan adagolási útmutató, eltérés a címke és a mért értékek között, összetételi problémák, hiányzó aktív oxigén, bontás előtt kiszóródó mosópor
- Hol vannak az eredmények?
- Az NKFH honlapján, az összehasonlító vizsgálatok eredményei között
- Mire figyelj?
- Az összetétel, az adagolási ajánlás és a teszteredmények összevetésére; a magasabb ár nem feltétlenül jelent jobb minőséget
Az adagolás és a csomagolás is hibás lehetett
A laboratóriumi összehasonlításban a hatóanyag-tartalmat, a címkéken szereplő tájékoztatás pontosságát és a csomagolás épségét ellenőrizték. Az NKFH közlése szerint a problémák elsősorban az adagolási útmutatókhoz, a feltüntetett és a mért értékek eltéréséhez, valamint az összetételhez kapcsolódtak.
Több mosópornál nem volt összhangban a tömeg és a térfogat alapján megadott adagolási ajánlás. Két termékből már a csomagolás felbontása előtt kiszóródott a por. Egyes szereknél pedig nem lehetett kimutatni az aktív oxigént, noha a címke feltüntette a jelenlétét.
94 százalék konyhasó – mégsem emiatt indult eljárás
Az egyik mosópor 94 százalékban nátrium-kloridból, vagyis közönséges konyhasóból állt, miközben a hatóanyag-tartalma az 1 százalékot sem érte el. Ez a két érték önmagában még nem alapoz meg hatósági eljárást: sem az uniós, sem a magyar szabályozás nem határoz meg felső korlátot a mosószerek sótartalmára, illetve kötelező minimumot a hatóanyag-tartalmukra.
Az NKFH ugyanakkor megkérdőjelezhetőnek tartja a terméknek tulajdonított nagy hatékonyságot, és hibásnak találta a mosásonkénti adagolásról szóló tájékoztatást. Ezek miatt indított eljárást a termék ügyében, nem pusztán a magas só- és az alacsony hatóanyag-tartalom miatt.
Nem dőlt el, hogy a folyékony vagy a por jobb
A mérési eredményekből a hatóság szerint nem állapítható meg, hogy a folyékony mosószerek vagy a mosóporok hatékonyabbak-e. Az NKFH arra is figyelmeztet, hogy a magasabb ár nem feltétlenül jelent jobb minőséget.
» Követett téma: PÉNZ · háztartási kiadások, fogyasztóvédelem