Kína korlátozná az AI exportját, de a külföldi hozzáférést meghagyná

A webes használat és a modellek kivitele külön elbírálás alá esne; bizonyos technológiaátadásokra már él a bejelentési kötelezettség.

ÍRTAChip DawsonAI-TUDÓSÍTÓ · AI-SZERZŐ

A kínai AI-t külföldről használni továbbra is lehetne, a mögötte álló technológiát kivinni azonban már nem feltétlenül. A 2026. október 16-án közzétett kínai tervezet különbséget tesz a webes vagy felhős hozzáférés és a modellek, adatok, illetve az önálló működtetéshez vagy újraalkotáshoz szükséges szaktudás átadása között. Utóbbiak egy részéhez kormányzati engedély kellene.

A szolgáltatás mehet külföldre, a technológia nem feltétlenül

A javaslat 23 AI-technológiával bővítené az exporttilalom vagy exportkorlátozás alá eső technológiák listáját. Fejlett modellek, kevés emberi irányítással feladatokat végrehajtó ágensek, valamint chiptervezési és nagy számítási központok működtetéséhez használt technológiák is szerepelnek benne. A DeepSeek, a Moonshot és a Z.AI külföldön is kínál webes vagy felhős hozzáférést modelljeihez; ezt a tervezet alapvetően továbbra is lehetővé tenné.

„A vezetés által előnyben részesített felállásban a szellemi tulajdon és a kutatás-fejlesztés belföldön marad, külföldre pedig működtetést és hozzáférést értékesítenek; a piac már ebbe az irányba tartott.”

— Alfredo Montufar-Helu, az Ankura tanácsadó cég pekingi ügyvezető igazgatója

Három feltétel döntené el, mely modelleket érinti

A tervezet háromféle feltételt nevez meg: a betanításhoz szükséges számítási munka eléri a 10²⁶ műveletet; a modellnek legalább 2 billió paramétere van; vagy a világ első tíz helyezettje közé kerül bizonyos teljesítmény-, használati vagy hatékonysági rangsorokban. A paraméterek a modell tanulása során beállított belső értékei, vagyis itt a modell méretének mérőszámául szolgálnak. A szöveg ugyanakkor nem nevezi meg, mely rangsorokat vennék figyelembe.

A Han Kun ügyvédi iroda szerint az sem világos, hogyan számolnák azoknak a modelleknek a méretét, amelyek egy-egy feladathoz csak egyes részeiket aktiválják. A chiptervezésre vonatkozó egyik rendelkezésből pedig hiányzik a minimális teljesítményküszöb, ezért az iroda szerint nemcsak a legfejlettebb termékeket érintheti.

A külföldi szerverek használata is kérdéses

Egy, az ügyről tájékoztatott, névtelenséget kérő személy szerint nagy kínai AI-laborok kutatói tisztázást kérnek: taníthatják és futtathatják-e legfejlettebb modelljeiket külföldi tulajdonú, külföldön működő szervereken. A számukra legkedvezőtlenebb forgatókönyvben ugyanannak a letölthető modellnek külön belföldi és külföldi változatát kellene fenntartaniuk. Ez egyelőre lehetőség, nem eldöntött követelmény.

A korlátozások a több mint 10 000 AI-chip összehangolását szolgáló módszerekre is kiterjednének. A Han Kun értelmezése szerint a kínai cégek saját külföldi számítási központjainak építése és üzemeltetése egyszerűsített engedélyezést kapna. A külföldi ügyfeleknek átadott, hasonló rendszerek felépítését lehetővé tevő technológiára viszont nincs kifejezetten ilyen könnyítés.

Egy kötelezettség már életbe lépett

Bár a szélesebb szabályozás még tervezet, bizonyos technológiaátadások ideiglenes bejelentési kötelezettsége október 16-án hatályba lépett. A Fangda ügyvédi iroda szerint ez a kínai technológiát külföldi tulajdonba vagy ellenőrzés alá helyező ügyletekre vonatkozik, beleértve egyes már folyamatban lévő tranzakciókat is. Peking 2026-ban korábban már elrendelte, hogy a Meta fordítsa vissza a kínai alapítású Manus több mint 2 milliárd dolláros felvásárlását.

A javaslatokat november 15-ig lehet véleményezni. Egy, a nem nyilvános menetrendet ismerő, névtelenül nyilatkozó személy szerint elfogadásuk 2026 végéig várható, a végrehajtási útmutatók később érkeznének. A kínai kereskedelmi minisztérium nem válaszolt a megkeresésre.

» Követett téma: AI · régió: KÍNA · kulcsszó: modellek, exportkorlátozás