Az EU megkönnyítené a rövid távú lakáskiadás helyi korlátozását
Nem egységes tilalom készül: a lakhatási gondokkal küzdő városok kapnának világosabb jogalapot a beavatkozáshoz.
▶ 30 MÁSODPERCBEN
- MI TÖRTÉNT
- Az Európai Bizottság 2026 szeptemberében olyan lakhatási rendelettervezetet mutatott be, amely tisztázná a rövid távú kiadás, a második otthonok és az üres lakások helyi korlátozásának feltételeit.
- MIÉRT FONTOS
- A budapesti bérlők számára azért fontos, mert egyértelműbb jogi keretet adhatna a lakáshiányt és a megfizethetőségi gondokat enyhítő helyi intézkedéseknek.
A budapesti bérlőknek nem új lakást vagy olcsóbb bérleti díjat ígér az Európai Bizottság tervezete: az önkormányzatok lakhatási beavatkozásai előtt álló jogi akadályokat tisztázná. A 2026 szeptemberében bemutatott Affordable Housing Act világosabb feltételekkel engedné korlátozni a rövid távú lakáskiadást, a második otthonokat és az üresen álló ingatlanokat ott, ahol ezek bizonyíthatóan súlyosbítják a lakhatási gondokat.
Mikor lehetne korlátozni?
Nem készül egységes európai tilalom sem a rövid távú kiadásra, sem a második otthonok vásárlására. A Bizottság szerint a döntések nemzeti, regionális és helyi szinten maradnának; a Régiók Bizottsága üdvözölte a javaslatot. A cél az uniós belső piaci szabályok és a helyi lakhatásvédelem viszonyának tisztázása.
Lakhatási nyomás alatt álló területnek olyan város, kerület vagy régió számítana, ahol a lakásárak és a helyi jövedelmek közötti rés miatt egyre nehezebb tartós lakhatást találni. Általában indokolhatná a korlátozást, ha egy átlagos méretű lakás ára eléri az egy főre jutó éves rendelkezésre álló jövedelem nyolcszorosát, és az arány tíz év alatt romlott. Tízszeres aránynál erősebb lenne az indokoltság, és a tízéves romlást már nem kellene külön bizonyítani.
A rövid távú kiadás korlátozásához az önkormányzatnak legalább három éve fennálló, jelentős káros hatást kellene igazolnia a megfizethetőségre vagy a lakáskínálatra. Azt is bizonyítania kellene, hogy enyhébb intézkedéssel nem érhető el ugyanaz az eredmény.
Budapesten a mérés és az ellenőrzés is kérdés
Misetics Bálint főpolgármesteri lakhatási tanácsadó szerint Budapest régóta egyértelműen meghaladja a tízszeres arányt. Horváth Áron, az ELTINGA vezetője ugyanakkor legalább kerületi vagy városrészi elemzést tart szükségesnek, mert a főváros lakáspiaca nagyon különböző. Misetics szerint az új feltételek nem lennének visszamenőlegesek, így a korábban bevezetett korlátozásokat nem kellene automatikusan újraszabályozni.
„Nálunk az NTAK-kódot kell a hostnak beírnia, de azt valójában senki nem ellenőrzi, hogy létezik-e.”
— Misetics Bálint, a főpolgármester lakhatási tanácsadója
Misetics szerint a szállásadók regisztrációs kódjának érdemi ellenőrzése nélkül szigorú kerületi szabályok mellett is fennmaradhat az illegális kiadás. Úgy látja, a 2024/1028/EU rendelet szerinti digitális adatszolgáltatásnak 2026. május 20-tól működnie kellett volna; hiánya jogszabálysértés. Terézvárosban 2026. január 1-től évi nulla nap a kiadási keret, vagyis tilalom van: a bírság magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak 200 000, jogi személyeknek 2 millió forint, az ellenőrzések megkezdődtek.
» Követett téma: LAKHATÁS · Budapest, bérlés · régió: EU