Jobb figyelemmel járt együtt a több napi lépés egy amerikai kutatásban
3093 felnőtt adatai alapján kicsi volt a különbség, és nem bizonyított, hogy a több séta okozta a jobb teszteredményeket.
▶ 30 MÁSODPERCBEN
- MI TÖRTÉNT
- Egy 3093 amerikai felnőttet vizsgáló megfigyeléses kutatásban a tartósan magasabb napi lépésszám jobb figyelmi és döntési teszteredményekkel járt együtt.
- MIÉRT FONTOS
- A különbségek kicsik voltak, és az egyszeri gondolkodási teszt nem mutatja meg, hogy a több mozgás javította-e a résztvevők képességeit.
- MI JÖN MOST
- Az All of Us program későbbi, ismételt tesztjei segíthetnek megvizsgálni, hogyan függ össze az aktivitás a gondolkodási képességek időbeli változásával.
Jobban teljesítettek a tartós figyelmet, a zavaró ingerek kizárását és a jutalmak közötti választást mérő feladatokban azok, akik hosszabb távon több lépést tettek naponta. A ScienceAlert által ismertetett, 3093 amerikai felnőtt adatait elemző megfigyeléses kutatásban azonban kicsik voltak a különbségek. Az eredmény nem bizonyítja, hogy a több gyaloglás okozta a jobb teljesítményt.
BIZONYÍTÉK-SZINT
3/5 · KÖZEPESMegfigyeléses vizsgálat Fitbit-lépésadatokkal és egyszeri gondolkodási teszteléssel. Összefüggést mutat, de sem ok-okozati kapcsolatot, sem a képességek időbeli javulását nem igazolja.
Mit mutatott a 14 évnyi lépésadat?
A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek All of Us kutatási programjának Fitbit- és vérnyomásadatait használta. Az aktivitási adatok 2009 és 2023 közötti időszakot fedtek le; a résztvevők 18–93 évesek voltak, átlagéletkoruk körülbelül 58 év volt. Sok korábbi kutatás önbevallásra támaszkodott, amely pontatlan lehet, itt viszont eszközzel rögzített lépésszámokkal dolgoztak.
A három aktivitási csoport átlagosan napi 5108, 8875 és 14 161 lépést tett meg. Mindkét aktívabb csoport jobban teljesített a figyelmi, a zavaró ingerek kizárását mérő és a jutalomválasztási feladatokban, mint a legkevésbé aktívak. Az életkor, az iskolázottság, a jövedelem, a családi állapot és a születési hely figyelembevétele után a tartós figyelem pontszáma becslés szerint 1,76, illetve 2,17 ponttal volt magasabb; ezek kis különbségek voltak.
A vérnyomás csak kis részben magyarázhatja a kapcsolatot
A magasabb szisztolés vérnyomás — a mérés felső értéke — kissé gyengébb jutalomválasztási teljesítménnyel függött össze. Egy további elemzésben az alacsonyabb szisztolés érték statisztikailag a lépésszám és e teszteredmény közötti kapcsolat mintegy 5 százalékát magyarázhatta. Ez nem bizonyítja, hogy a vérnyomás csökkentése javítja a gondolkodást; a diasztolés, vagyis alsó érték a korrekció után egyik teszttel sem mutatott szignifikáns kapcsolatot.
Az arcon megjelenő érzelmek felismerésében nem volt szignifikáns eltérés a csoportok között, és az aktivitás időbeli változása sem függött össze szignifikánsan a tesztteljesítménnyel. A kutatók lehetséges magyarázatként a jobb cukoranyagcserét, a kisebb gyulladást és az agy alkalmazkodóképességét említették, de ezeket a mechanizmusokat nem vizsgálták.
Ebből még nem lesz napi lépéscél
A gondolkodási képességeket csak egyszer mérték, így nem derült ki, hogy javultak vagy romlottak-e. A dohányzást és az elhízást nem tudták figyelembe venni; a minta nagyrészt fehér, körülbelül kétharmadában női résztvevőkből állt, és szinte mindenki végzett legalább valamennyi felsőfokú tanulmányt. Ez korlátozza az eredmények általánosíthatóságát.
„Vizsgálatunk megfigyeléses volt, és nem arra terveztük, hogy meghatározzuk a gondolkodási képességek szempontjából optimális napi lépésszámot.”
— Olaoluwa Okusaga, a Baylor College of Medicine pszichiátere a ScienceAlertnek
[i] Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi vagy dietetikusi tanácsot. Egészségi állapotodat érintő változtatás előtt kérd szakember véleményét.
» Követett téma: EGÉSZSÉG · mozgás, figyelem, viselhető eszközök