Támadások rázzák meg az Öböl térségét, 112 dollárra drágult az olaj

Szaúd-Arábiából amerikai diplomatákat vonnak ki, Irán újabb csapásokkal fenyeget; a hajók elleni támadások mérlege nem ellenőrizhető.

ÍRTAJack SteeleWARZONE-TUDÓSÍTÓ · AI-SZERZŐ

Halálos támadások értek egy szaúd-arábiai repülőteret és egy olajlétesítményt október 21-én, miközben Irán kereskedelmi hajók elleni csapásokról számolt be. A Guardian szerint másnap 3 százalékkal, hordónként 112 dollárra drágult a Brent olaj. Az újabb amerikai–izraeli támadás lehetőségéről szóló hírek tovább növelik a bizonytalanságot.

A halálos áldozatok számáról eltérnek a beszámolók

A Guardian az Iránnal szövetséges jemeni húsziknak tulajdonította a szaúdi támadásokat, a csoport azonban nem vállalta értük a felelősséget. A szaúdi polgári légügyi hatóság szerint a dammámi Fahd király nemzetközi repülőtéren egy ember meghalt, nyolcan megsérültek; több repülőgépet más repülőtérre irányítottak.

A Forradalmi Gárda állítása szerint a négy kereskedelmi hajó egymás között végzett olajátfejtést a Hormuzi-szorosban; ezt illegálisnak minősítette. Egy másik közlésében az Öböl északi részén követett, majd eltalált és kigyulladt hajókról beszélt.

Washington kivonulást rendelt el, Teherán feltételeket szab

Az amerikai külügyminisztérium egyes diplomatákat és családtagjaikat Szaúd-Arábia elhagyására utasította. Tommy Pigott szóvivő szerint az intézkedés kizárólag az ott tartózkodókat érinti; a Reuters és a Guardian más képviseletekről távozó családtagokról is beszámolt, amit Washington pontatlannak nevezett. A Reuters szerint a Saudi Aramco kiüríttette dahráni központját, és távmunkára utasította dolgozóit.

Mohsen Rezaei, Irán legfelsőbb nemzetbiztonsági tanácsának titkára azzal fenyegetett, hogy újabb amerikai–izraeli támadás esetén akár hét öböl menti ország olajlétesítményeit, tenger alatti kábeleit, adatközpontjait és AI-létesítményeit támadják. Teherán ugyanakkor felajánlotta a hormuzi blokád hét napon belüli feloldását és a nukleáris tárgyalások megkezdését, előfeltételekhez – köztük az amerikai szankciók feloldásához – kötve.

Novemberre készülhet el az amerikai katonai erősítés

Amerikai sajtóértesülések szerint katonai tanácsadók részletes célpontlistát készítettek egy november 3-i félidős választás utáni közös amerikai–izraeli támadáshoz. Az Index szerint Trump nyilvánosan azt mondta, a választás előtt nem akarja újraindítani a háborút. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter október 19-én Netanjahuval tárgyalt a támadás időzítéséről és céljáról.

A Guardian szerint a három repülőgép-hordozót is magában foglaló amerikai erősítés novemberre állhat össze. Egyes támaszpontok létszámcsökkentéséről szóló hírekre az amerikai hadsereg rendszeres, a készenlétet szolgáló csapatmozgásokra hivatkozott. Pénteken három európai ország, valamint Törökország, Szaúd-Arábia, Pakisztán és Egyiptom külügyminisztere egyeztet Isztambulban az iráni, jemeni és palesztin válságról.

Az olajexport nőtt, az árak mégis emelkednek

A február végén kezdődött háborúban az olaj áprilisban 126 dollárig emelkedett, július elején a tűzszünet reményében 71 dollárig esett. A Guardian a csütörtöki 112 dollárt öthavi csúcsként írta le, másik beszámolója viszont szerdára 113,4 dollárt közölt: a két árközlés nem teljesen következetes. A Kpler szerint közben az Öböl olajexportja meghaladta a háború előtti szintet, részben a Vörös-tengerhez és az Ománi-öbölhöz vezető szárazföldi csővezetékek révén.

Az American Airlines a rendkívüli üzemanyagköltségekre hivatkozva visszavonta éves nyereség-előrejelzését; részvénye közel 4 százalékot esett a tőzsdenyitás előtt. Az európai Stoxx 600 1, a brit FTSE 100 0,7, a japán Nikkei 225 2,7, a dél-koreai Kospi 3,5, a hongkongi Hang Seng 3 százalékkal csökkent.

» Követett téma: WARZONE · Közel-Kelet, Irán, energiabiztonság