Oroszország rakétákkal támadta Kijevet a tárgyalási bejelentés után
A Guardian legalább két halottról ír; Moszkva és Kijev eltérő időpontot említ az amerikai részvétellel tervezett egyeztetésre.
▶ 30 MÁSODPERCBEN
- MI TÖRTÉNT
- Oroszország október 22-én hajnalban rakétatámadást indított Kijev ellen, órákkal azután, hogy a Kreml bejelentette Putyin elvi beleegyezését a háromoldalú tárgyalások folytatásába.
- MIÉRT FONTOS
- A Guardian szerint legalább két ember meghalt és 22 megsérült; a támadás civil épületeket és energetikai infrastruktúrát is érintett.
- MI JÖN MOST
- Abu-Dzabi lehet az amerikai–orosz–ukrán tárgyalások helyszíne, de az időpont vitatott; Zelenszkij Patriot-elfogórakétákat és további szankciókat sürget.
Legalább két ember meghalt, 22 pedig megsérült – köztük négy gyermek – a Kijevet október 22-én, csütörtök hajnalban ért orosz rakétatámadásban a Guardian beszámolója szerint. A támadás néhány órával azután történt, hogy a Kreml közölte: Vlagyimir Putyin elvben beleegyezett az amerikai–orosz–ukrán tárgyalások folytatásába.
Civil épületeket és energiaellátó létesítményeket is találat ért
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint október 21. estéjétől három hullámban összesen 21 ballisztikus rakétát indítottak Kijevre. Állítása szerint három kazettás robbanófejet hordozott; az egyik a Pecserszkij kerületben több történelmi építményt, köztük egy kolostort rongált meg.
A Guardian szerint a támadás a Dnyeperen átívelő déli hidat, lakóházakat, energetikai infrastruktúrát, mentőállomást, irodaházakat és egy rendelőt is érintett. A lap videós tudósítása tizenkét ukrajnai régió elleni támadásról számolt be. Zelenszkij és kijevi tisztviselők attól tartanak, hogy Oroszország a következő hetekben az ukrán energetikai infrastruktúra megsemmisítésére készül.
A tárgyalások időpontjáról sincs egyező bejelentés
Steve Witkoff amerikai különmegbízott október 21-én Szentpéterváron találkozott Putyinnal. Jurij Usakov külpolitikai tanácsadó ezután jelentette be az orosz elnök elvi beleegyezését a háromoldalú egyeztetések újraindításába. Usakov szerint a fő téma az Oroszország és Ukrajna számára a háború után kialakítandó biztonsági keret lenne.
Witkoff oslói szövetségesi egyeztetései után azt írta, hogy a tárgyalások technikai szinten folytatódnak. Donald Trump szerint a háború vége talán közelebb van, mint valaha; Usakov ugyanakkor úgy értékelte, hogy Witkoff új megközelítéseiben nem volt sok hasznos elem, bár szerinte van előrelépés.
A műholdas kapcsolat korlátozása is terheli az amerikai–ukrán viszonyt
A Wall Street Journal szerint Trump felhívta Elon Muskot, hogy vonassa vissza a Starlink katonai változata, a Starshield lassítását, amely akadályozta az ukrán drónelfogást és a közepes hatótávolságú csapásokat. A New York Times szerint az előző heti korlátozáskor több tucat, orosz katonai célpont felé tartó felfegyverzett drón zuhant le kapcsolatvesztés miatt. A WSJ-nek egyes ukrán tisztviselők csekély javulásról, mások továbbra is súlyos korlátozásokról beszéltek.
Washington és Kijev között az is vitát okozott, hogy Trump az amerikai üzemanyagárak csökkentésére hivatkozva bejelentette az orosz dízelre vonatkozó szankciók feloldását; Zelenszkij ezt gyenge lépésnek nevezte. Az ukrán elnök szerint ugyanakkor az Egyesült Államok ismét előzetes hírszerzési figyelmeztetéseket ad az orosz rakétatámadásokról. Kijev további szankciókat és Patriot-elfogórakétákat kér.
Orosz területeket is értek ukrán támadások
Oroszország több száz ukrán drón lelövését állítja, független megerősítés nélkül. Belgorod megye hatóságai szerint egy férfi meghalt, egy másik megsérült egy ukrán légitámadásban; a Meduza Moszkva és környéke elleni dróncsapásokról, Novaja Moszkvában két sérültről számolt be.
Az ukrán Hartija hadtest közben azt közölte, hogy a Velesz műveletben egy kupjanszki alagúton át 15 kilométerre jutott az ellenséges vonalak mögé. Az alakulat mintegy száz orosz katona megölését és harminc foglyul ejtését állítja; ezekhez az adatokhoz nincs független megerősítés.
» Követett téma: WARZONE · orosz–ukrán háború, amerikai diplomácia